Ragaszkodni és piszkálni


Keresés űrlap

Miért kötődünk ahhoz, aki mellett szenvedünk? A Stockholm-szindrómáról Komment Like Stockholmban ban egy igazán különös és szinte megmagyarázhatatlan eset történt: egy bankrablás során túszokat ejtettek, ám a későbbiekben kiderült, hogy a túszok nem a bankrablóktól rémültek meg igazán, hanem az őket, vagyis az áldozatokat védeni próbáló rendőröktől.

A túszok különös mód a fogvatartóikhoz kezdtek el ragaszkodni, a rendőröket pedig az ellenségüknek tekintették Most ragaszkodni és piszkálni arra gondolunk, hogy ez teljességgel lehethetetlen, mégsem az.

Sőt, a pszichológusok szerint ez a jelenség, tehát a Stockholm-szindróma vagy más néven traumás kötődés lekicsinyítve akár a mindennapi életünkben is jelen lehet. Ha valakivel együtt élünk, akkor megpróbálunk jól kijönni vele, és igyekszünk alkalmazkodni hozzá, még akkor is, ha az az ember rosszul bánik velünk.

terápia giardia cod pasa

A túszok a kiszolgáltatott helyzetben szintén alkalmazkodni próbáltak fogvatartóikhoz, akiknek ott volt a kezükben a döntés az áldozatok élete fölött. Az elkövető ekkor olyan helyzetet hoz létre, amelyben a fogvatartott függeni kezd tőle, még a negatív tényezők ellenére is. A szörnyű fogságban Biztosan emlékszünk még Natascha Kampuschra, akit 8 évig tartott fogva elrablója.

Mitől múlik el szorongás?

Natascha megszökött az őt fogva tartó férfitól, ennek ellenére, amikor kiderült, hogy a férfi öngyilkos lett, Natascha zokogásban tört ki. A sok szörnyűség ellenére is kötődött elrablójához, ám a szabadulás után többször is úgy nyilatkozott, hogy elutasítja azt a vádat, miszerint Stockholm-szindrómában szenvedne. Ennek ellenére a lány a nyolc év alatt egyszer sem próbált meg elszökni vagy szabadulni, pedig többször is jártak-keltek kint a külvilágban.

Szakemberek szerint ezt a logikátlannak tűnő ragaszkodást bárkiből elő lehet idézni, ugyanis a háttérben zajló folyamatok teljesen általánosak. Az áldozat a túlélés reményében próbál megfelelni a fogvatartó elvárásainak, ezért azonosulni próbál az ő szemszögével.

Hogyan szoktassuk le róla, hogy hajjal, füllel, ujjfogással stb. aludjon el?

A családban is előfordulhat hasonló eset, nő és férfi, de ugyanakkor szülő és gyerek között is. A felnőttek között sem ritka például, hogy az egyik fél bántalmazásnak van kitéve, mégsem mozdul a párkapcsolatból, sőt, egyenesen ragaszkodik ahhoz, aki állandóan megfélemlíti ragaszkodni és piszkálni.

Az áldozatot legtöbbször a bántalmazó fél igyekszik elzárni a külvilágtól, aláássa az önbecsülését, ezért az áldozat, bár tudja, hogy szabadulnia kéne, mégsem teszi meg az első lépést. Fél, mert nem biztos magában, fél, mert ragaszkodik társához, és úgy véli, jobbat úgysem talál nála.

Vida Ágnes 26 Comments Csak hajjal, ujjfogással vagy fülpiszkálással alszik el a baba: Hogyan szoktassuk le róla? Vannak olyan babák és totyogók, akik rászoknak, hogy édasanyjuk kisujját fogva, a haját vagy a fülét morzsolgatva esetleg a mellét simogatva, piszkálgatva alszanak el.

A bántalmazó kapcsolatból nagyon nehéz kilépni, ugyanis az elkövető erőszakossága ciklikusan váltakozik: hol bántja áldozatát, hol mélyen megbánja tetteit, s ilyenkor megfogadja, soha többé nem tesz vele ilyet. Ez azonban csak ideig-óráig tart. A gyerekre-szülő kapcsolatot szintén párhuzamba lehet állítani a túszejtő-túsz kapcsolattal, hiszen a gyerek nem hagyhatja el a fogbetegségek szovodmeniája úgy a családját, s ha szülei bántalmazzák vagy megfenyegetik, akkor is egy fedél alatt kell velük élnie.

A gyerek pedig hatványozottan ragaszkodik a szüleihez, mert nincs más az életében, akihez ragaszkodni tudna. A szülő az, akire a gyerek felnéz, akitől tanulhat, s akit szeretni akar.

szemölcsök a nyelven hogyan lehet eltávolítani

Ez esetben a bántalmazott fél igyekszik mindent megtenni gyermeke védelme érdekében, melyből az következik, hogy képtelen szabadulni az erőszaktevőtől. Az ilyen ragaszkodni és piszkálni feltétlenül orvosi segítségért kiáltanak, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy kihez és miért ragaszkodunk. Az áldozatoknak pszichoterápiás kezelésre van szükségük, és olyan szerető családra és barátokra, akik segítségével vissza tud illeszkedni a társadalomba.

Legolvasottabb cikkek

Ne féljünk segítséget kérni! A Stockholm-szindróma ellentéte a Lima-szindróma, ami azt jelenti, hogy a túszejtők kezdenek el ragaszkodni a túszokhoz. Vagyis azonosulni kezdenek a rabok helyzetével, éppen ezért törődni kezdenek a túszokkal, élelmet adnak nekik, és ellátják még a sérüléseiket is.

méregtelenítés oshawával

A Lima-szindróma is egy konkrét esethez vezethető vissza, amikor Peruban a japán nagykövet estélyén egy fegyveres csoport több száz embert ejtett túszul, akiknek a többségét hamar szabadon engedték. Derzsi Bernadett.